Áramlástan Tanszék

1. Kezdőlap
2. A tanszékről
3. Történelem

1934-

• Az Áramlástan Tanszék elődintézményét 1934-ben alapították Aerodinamikai Intézet néven. Innen ered a Tanszék épületének "AE épület" elnevezése is.
• Ezt megelőzően a gépészmérnökök számára szükséges áramlástani ismeretek oktatását az akkori egyetemi felépítésnek megfelelően meghívott előadók végezték. Közöttük olyan egyéniségek találhatók, mint KÁRMÁN Tódor, akit a modern áramlástan egyik megalapítójának tartanak, vagy FÉNYES Kornél, SASVÁRI Géza illetve ABODY-ANDERLIK Előd, aki később a megalakuló Tanszék első vezetője lett.
• A Tanszéknek kezdettől fogva kettős szerepet szántak. A Tanszék az egyre terebélyesedő áramlástani tudományok oktatásán túl az 1930-as években fejlődésnek induló hazai repülőgépipar kutatási hátterét volt hivatva biztosítani. Ezért rövidesen, már 1935-ben megindult a Tanszék új épületének és kísérleti berendezéseinek tervezése.
• A munkálatok sikeres befejezése után 1941-ben átadták a Tanszék új épületét, és üzembe helyezték Közép-Európa egyik legnagyobb szélcsatornáját, amelyben jelenleg is végzünk szélcsatorna kísérleteket: többek között aerodinamikai vizsgálatokat, városklíma vizsgálatokat, szennyezőanyag-terjedés vizsgálatokat és kalibrációs méréseket.
• A repüléssel kapcsolatos mérésekkel párhuzamosan indult meg a hődrótos turbulencia-kutatás. Az első lépések KOVÁSZNAY László nevéhez fűződnek, aki később nemzetközileg is elismert szaktekintély lett már a John Hopkins University professzoraként, a turbulens áramlások kutatása területén.

1945-

• A II. világháború befejezését követő években a Tanszék irányítását GRUBER József vette át. Ebben az időszakban fordult a Tanszék érdeklődése - a hadiipari célú áramlástani kutatások felvállalásának kényszere kikerülése érdekében is - az áramlástechnikai gépek fejlesztésének irányába. A radiális és axiális ventilátorok kutatása és fejlesztése területén ekkor indult meg az elméleti és kísérleti munka. Ennek eredményeképpen új iskola alakult ki a radiális járókerekek méretezésére. Ez a tervezési módszer tette lehetővé, hogy a magyar ipar által nagy sorozatban gyártott radiális ventilátorok és fúvók hatásfoka megfeleljen a világszínvonalnak. A forgógépekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztés VAD János vezetésével ma is a Tanszék egyik fő területe.

1972-

• Gruber József halálát követően SZENTMÁRTONY Tibor lett a Tanszék vezetője. Ebben az időszakban vezették be a Gépészmérnöki Karon a műszaki akusztika tantárgy oktatását, amiben jelenleg KOSCSÓ Gábor és GORICSÁN István ad elő, illetve az "alap"- áramlástan oktatásban a hallgatói mérések kis létszámú csoportokban történő elvégzését. Ez a gyakorlat a jelenlegi áramlástan oktatásban is megmaradt: 17 különféle mérőstand áll a hallgatók rendelkezésére.
• Ekkor kezdődtek meg az ipari porleválasztással, az áramló gázok portartalmának mérésével kapcsolatos kutatások, illetve járműáramlástani területen az autóbuszok körüli áramlás kutatása a szélcsatorna-méréstechnikára alapozva, korszerű talajszimulációval kiegészítve. A kutatások eredményeit a magyar ipar használta fel.

1991-

• A Tanszék irányítását LAJOS Tamás vette át 1991-ben. Az informatika és a számítógépes háttér fejlődésével és a számítástechnika alkalmazási lehetőségeinek előretörésével Tanszékünkön is rohamos fejlődésnek indult az áramlások numerikus modellezése /CFD = Computational Fluid Dynamics/. A numerikus áramlástan tantárgy jelenleg igen kedvelt a felsőbbéves Áramlástechnika és Környezettechnika modulos hallgatók körében. A tanszéki CFD csoport vezetője KRISTÓF Gergely.
• Környezetünk védelmével kapcsolatos problémák kezelése új kutatási és oktatási területeket hívott életre. Ebben az időben alapozták meg a szennyezőanyagok atmoszférikus terjedésével kapcsolatos kutatásokat, amelynek köszönhetően - a Gépészmérnöki Kar oktatási reformja kapcsán  - a környezettechnika képzés gesztorálásával Tanszékünket bízták meg. Tanszékünk gondozza PARTI Mihály vezetésével a Környezettechnika, Környezettechnika - Menedzsment modult és a főiskolai képzésben a Környezettechnika szakirányt. Emellett a Tanszék a megújult  Áramlástechnika modul (gondozza: Hidrodinamikai Rendszerek - volt Vízgépek Tanszék) oktatásában is tevékenyen részt vesz.
• Megalakult a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium, mely szélcsatorna kapacitásával és méréstechnikai felszereltségével (lézer Doppler és hődrótos sebességmérés, erő és nyomatékmérés, koncentráció-mérés, nagyfelbontású digitális képfeldolgozó rendszer, homokeróziós vizsgálatok, stb.) Közép-Európában egyedülálló lehetőséget nyújt a szélcsatorna-mérésekkel kapcsolatos akadémiai és ipari kutatás-fejlesztésben.

1999-

• Mióta Magyarország NATO tagállam lett 1999-ben, a Tanszék számos modulos hallgatója, diplomatervezője és PhD hallgatója vehetett részt a világhírű Von Kármán Institute for Fluid Dynamics /VKI/ brüsszeli áramlástani kutatóintézet kurzusain. A megpályázott 1-2-3 hónapos nyári gyakorlaton /short training course/, 1 éves diplomakurzuson /diploma course/ vagy akár tanszékünkkel közösen konzultált PhD képzésben részt vevő hallgatóink nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredményeket érnek el évről évre.

2002-

• A Gépészmérnöki Kar alapításának 130. évfordulója alkalmával tartott megemlékezés részeként került sor az Áramlástan Tanszék kertjében az 1972 novemberében, 30 éve elhunyt Gruber József mellszobrának avatására. Gruber József 1950-72 között az Áramlástan Tanszék vezetője, 1953-55 között Karunk dékánja és 1961-63 között egyetemünk rektora volt. Dr. Penninger Antal dékán mondott beszédet, ezt követően Dr. Detrekői Ákos rektor avatta fel a Varga Imre szobrászművész által készített impozáns mellszobrot.
• A szoboravatásra és az utána, a Tanszéken tartott szakmai rendezvényre meghívtuk Gruber József közvetlen rokonait, a Tanszék jelenlegi és Gruber József idején volt munkatársait, és a vele együttműködő oktatókat, ipari szakembereket, a Kar professzorait, tanszékvezetőit, szakmailag kompetens oktatóit, doktoranduszait, moduljainkban tanuló hallgatóinkat, ipari kapcsolatainkat, a GTE Áramlástechnika Szakosztály és az MTA Áramlás és Hőtechnikai Bizottságának tagjait.
• Először Dr. Szentmártony Tibor professzor emeritusz emlékezett meg Gruber Józsefről, majd Dr. Lajos Tamás rövid bevezetője után a Tanszék oktatói és doktoranduszai a szélcsatorna mérésekről, valamint lézer Doppler anemométer alkalmazásról tartottak bemutatót, és ismertették a Tanszéken folyó kutatásokat, kiemelve a numerikus áramlástan - CFD területén végzett munkánkat.
• Ebből az alkalomból köszöntöttük a Tanszékről nyugdíjba vonult munkatársainkat, megköszönve hozzájárulásukat a Tanszék fejlődéséhez. Sokszorosítva ismét kiadtuk Gruber József életrajzát.

2003-

• 2003. szeptember 3-6. között került sor a Budapesten négyévente megrendezett, nagy múltú konferencia-sorozat következő eseményére: a "CMFF'03 Conference on Modelling Fluid Flow - 12th International Conference on Fluid Flow Technologies" konferenciára. A korszerű áramlástechnikai méréstechnikával és numerikus áramlástannal foglalkozó nemzetközi hírű, rangos konferenciára kb. 200 előadás és konferencia cikk érkezett. Bővebb információ a konferencia honlapján található: http://www.cmff.hu A konferencia nívós angol nyelvű lektorált cikkeit CD-ROM Proceedings-ként adtuk ki. A konferencia-sorozat következő eseményére 2006-ban került sor: CMFF'06!
• A Tanszék megvásárolta az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Intézet) felszámolt határréteg szélcsatornáját, mely az AE épület udvarán került elhelyezésre.

2004-

• A CMFF'03 konferencián elhangzott előadások és workshopok anyagából válogatás jelent meg a SPRINGER VERLAG gondozásában "Modelling Fluid Flow - The State of the Art" címmel (Eds. J. Vad, T. Lajos, R. Schilling).
• A műegyetemi képzésben történő átalakítás során 2004-től a Tanszék által oktatott modulok besorolása megváltozott, fő és támogató modulok választhatóak:
• 2004-től egy új, német-magyar közös doktori (Ph.D.) iskola alakult az Áramlástan Tanszék és a Magdeburg Universität / Institut für Strömungstechnik und Thermodynamik / Lehrstuhl für Strömungsmechanik und Strömungstechnik részvételével.
• INDUSTRIA 2004 Nagydíjat nyert az Áramlástan Tanszék
• "ÁRAMLÁSOK" Hommage 'a Gruber József meghívásos kortárs képzőművészeti tárlat az AULÁban.
•  Megjelent Lajos T.: Az áramlástan alapjai tankönyv 2004-es bővített, javított kiadása, ajándék CD melléklettel!
• 12 férőhelyes CFD laboratóriumot létesítettünk az AE épület földszintjén a volt gondnoki lakás helyén.
• Egy saját tanszéki PC cluster (nagyteljesítményű, sokprocesszoros számítógép) kialakítását kezdték meg a CFD-s kollégák.

2005-

• A tanszék ipari bevételeiből és egyetemi forrásokból felújította az épület első emeletét, ezzel a kollegák korszerű, világos irodákban, környezetben dolgozhatnak.

2006-

• A bolognai folyamat eredményeként a Műegyetemen is beindult B.Sc. / M.Sc. kétciklusú képzési rendszerben a Tanszék számos, korszerű ismereteket nyújtó tantárggyal vesz részt, melyeket továbbra is a magas színvonalú mérnökképzést szem előtt tartva folyamatosan aktualizálunk és bővítünk. A B.Sc. képzés keretében az Energetikai mérnök alapszakon, a Gépészmérnök alapszakokon a gépészeti fejlesztő, folyamattechnikus szakirányokon, a Mechatronikai mérnök alapszakon a gépészeti modellezés és integrated engineering szakirányokon, a vegyészkaron a Környezemérnök alapszakon, valamint az Ipari termék- és formatervező alapszakon, illletve majd az M.Sc. képzés keretében pedig a Gépészeti modellezés - Áramlástechnika és - Fluid Mechanics szakokon oktatunk. Olyan új tantárgyakat is fejlesztünk és hirdetünk meg, mint "Turbulencia modellezés", "Épület aerodinamika", "Advanced flow measurements", "Áramlások numerikus modellezése", stb., melyek egyrészt az áramlástan legkorszerűbb kísérleti és numerikus szimulációs vizsgálati módszereivel és elméleti hátterével (sokszor korszerű labormérések segítségével) ismertetik meg a hallgatókat, másrészt a tanszéken folyó kutatás-fejlesztési projektekhez is szervesen kapcsolódnak. A B.Sc. alapkurzusok tartása mellett erős, korszerű szakmai ismereteket nyújtó, saját gondozású M.Sc. mesterkurzust (Fluid Mechanics) indítunk, illetve a fenti B.Sc. és M.Sc. képzésben is számos tárggyal részt veszünk.
• Létrehoztuk a tanszéken a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium honlapját, melyen az érdeklődők tájékozódhatnak az érdekes szélcsatornás munkáinkról, kutatásainkról.
• A laboratóriumban komplett aljzatbeton cserével modern műgyanta padlót létesítettünk.
• Az ezt követő pár évben, 2012-ig fokozatosan megújult a labor előtere, világítása, bútorzata, és felújítottuk a szélcsatornák mérőterét.

2009-

• A jelenlegi tanszékvezetőnk, Dr. Vad János ekkor vette át a tanszék vezetését Dr. Lajos Tamástól.

2011-

• A Hidrodinamikai Rendszerekkel közösen kétkomponensű lézer-Doppler anemométert szereztünk be a kutatóegyetemi TÁMOP pályázat keretében.

2012-

• Ekkor készült el a vízszintes göttingeni típusú szélcsatorna új számítógépes vezérlésű szondamozgató rendszere, amely szondák pontos pozícionálását teszi lehetővé a szélcsatorna mérőterében.

2014-

• Ekkor fejeztük be – az Áramlástan Szakosztály kiemelkedő közreműködésével – két kis nyomóüzemű szélcsatorna (Feketerigó 1 és 2) építését, amelyeket elsősorban az MSc oktatásban használunk.
• Ezen kívül az elmúlt évtizedben számos kisebb méréstechnikai eszközt fejlesztettünk, illetve szereztünk be: többkomponensű erőmérő mérlegeket aerodinamikai erők mérésére, gyors lángionizációs detektort szennyezőanyag-terjedési folyamatok vizsgálatára.

2017-

• Az Építőmérnöki, az Építészmérnöki és a Gépészmérnöki Kar közös "Az Atmoszférikus Áramlások Laboratórium kialakítása" (AÁL) projektje 411 M Ft uniós és állami támogatásban részesült. A "Versenyképes Közép-Magyarország" (VEKOP) forrásból finanszírozott projekt koordinátora az Áramlástan Tanszék volt.  
• A projekt keretében nagy sebességű digitális képelemzésen alapuló sebességmérő  (Particle Image Velocimetry, PIV), a már meglévő LDA berendezés mellé új, nagy teljesítményű lézer,  illetve 300 csatornás szimultán nyomásmérő rendszer került beszerzésre az Áramlástan tanszéken, nagy pontosságú és magas felbontású áramlástani mérések elvégzésére.   
• A teljes laboratóriumban cseréltük a 80 éves nyílászárókat, a régi asztalosműhely helyére lézeroptikai labor került. Az épület villamos betáplálása korszerűsödött, és nagyobb teljesítményű is lett.  Emellett a régi lakatosműhely helyén teljesen felújított, szélcsatorna modellkészítésre is alkalmas műhelyt alakítottunk ki, ahová egy új többfunkciós fúró-marógép és számos kisebb gép is beszerzésre került. Az Építészmérnöki Kar a projekt keretében 3D nyomtatókat, lézervágókat, 5D marót szerzett be, amelyek szintén elérhetőek modellkészítési célra számunkra is.  

2021-  

• A tanszék laboratóriuma elnyerte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal "Kiváló Kutatási Infrastuktúra" minősítését. A BME-n rajtunk kívül egyetlen másik laboratórium, országszerte pedig 50 kutatási infrastruktúra kapta meg ezt a minősítést.  

2022- 

• A 2014 óta letelt 8 évben a tanszéki oktató-kutató munkatársak létszáma következetes építőmunkával 10-ről 16 főre nőtt, akiknek túlnyomó része tudományos fokozattal is rendelkezik. Az Áramlástan Tanszék így 6 további alkalmazottjával és 6 dokoranduszával immár a Gépészmérnöki Kar közepes méretű tanszékei közé tartozik.